Tudod, a gondok mindig a sírig kísérnek, de nem veszed észre.
Ha kell a földig rombolok mindent érted, vedd már észre!
Nézz le rám, itt vagyok, bármit is kérj,
mert nincs erõ, ami elszakít, soha ne félj!
Ha majd a világvége jön veled szembe, de nincs menedéked,
mikor már béke kéne, mert ész kell harc helyett, mondd ki segíthet!
Nézz le rám, itt vagyok, bár mit is kérj,
mert nincs erõ, ami elszakít, soha ne félj!
Refrén:
Lépjük át a múltat! Törjünk az ég felé!
Nem kell olyan szabadság, ahol mindenki fél!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.