Először felfedezte a menedzsere,
Ígért fűt-fát, kígyót-békát,
Aztán elkezdődött a szerepcsere.
A régi fiú egy emlékké vált.
Lettek barátok, ebből jöttek lányok,
Akik az ajtó előtt állnak sorba,
Na meg a pénzre éhes főpatkányok.
Vajon mennyi lé lett eltapsolva?
R:
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Egy éjszaka aztán felfedezte
Az erő sötétebbik oldalát,
És a lelkét is eladta volna érte,
Ha megírhatja az évezred legjobb rockdalát.
Egyre gyorsabban, egyre többet,
Pont úgy, ahogy régen Johnny is tette, mer ő is
Elhitte, hogy egy emberből istenné vált,
És az összes hibát ugyanúgy elkövette, elkövette.
R:
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Azóta fel se hívja a menedzsere,
Mondanak rá kígyót-békát.
Tényleg jót tenne már egy szerepcsere,
Mer a régi fiú köddé vált.
R:
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Egyenes, kanyarok,
Ennyi az életem,
Kuplung, fék és
Félelem nélkül.
R:
Az egyenes végén jönnek a kanyarok,
Ennyi az életem.
Bennem nincs kuplung, bennem nincs fék,
Bennem nincs félelem.
Nem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.