Bolhatojás 2.0

Szmogriadó kisokos

Budapesten a hideg, szélcsendes téli napokon gyakran alakul ki erős légszennyezettség, szmog. A szennyezés mértéke még soha nem érte el a riasztási küszöböt, ez azonban most sikerült.

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a fővárosban a levegő szennyezőanyag-tartalma és szmoghelyzetről beszélhetünk. A hivatalos definíció szerint ugyanis akkor van szmoghelyzet, ha a szennyezés mértéke valamelyik légszennyezőanyag esetén meghaladja az ún. tájékoztatási határértéket (ez az érték anyagonként változó) – tudta meg a National Geographic Online Molnár Zsolttól, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Osztályának munkatársától. Természetesen ez mit sem változtat azon, hogy a tájékoztatási határérték gyakran jóval az egészségügyi határérték fölött van. Legutóbb tavaly nyáron volt szmoghelyzet a fővárosban. Akkor a levegő ózonkoncentrációja több napon keresztül meghaladta a tájékoztatási határértéket (180 µg/m3-t).

A szmognak vagy füstködnek két fajtája van. A Los Angeles-típusú vagy más néven fotokémiai szmog és a London-típusú szmog. Az előbbi nevét onnan kapta, hogy 1943-ban Los Angelesben figyelték meg először, a másikat Londonban írták le, amikor 1952-ben 4-5 napig ülte meg a szmog a várost, és mintegy 4500 ember halálát okozta. Mindkét jelenségre jellemző, hogy szélcsendes időben alakul ki, amikor a terület átszellőzése nem jó, így a szennyezőanyag a felszín közelében felhalmozódik.

A mi éghajlati viszonyaink mellett a fotokémiai szmog leginkább a meleg, napsütéses nyári hónapokban jelentkezik. Fő alkotóelemei az ózon, a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és a szénhidrogének.

A hideg téli hónapokban London-típusú szmog alakulhat ki. Ennek főbb komponensei a kén-dioxid, por, korom és a szén-monoxid.

Fordított légrétegződés
A London-típusú füstköd kialakulásának „kedvez” az ún. inverz (fordított) hőmérsékleti rétegződés, amely leginkább kisebb völgyekben, medencékben alakul ki, de tulajdonképpen az egész Kárpát-medencében gyakori jelenség. Ekkor a hideg levegő szinte megül a felszín közelében, miközben fölötte magasabb hőmérsékletű levegő van. Innen ered a jelenség neve – fordított rétegződés, ugyanis „normális” körülmények között a levegő hőmérséklete lentről felfelé csökken. Mivel a nehezebb, hideg levegő nem emelkedik fel, nem alakul ki függőleges légmozgás, vagyis a szennyezett levegő nem tud kicserélődni az érintett területen. Mivel mindkét szmog esetében a légszennyező anyagok fő forrása az ipar és a közlekedés, a nagyvárosokban a növekvő autóforgalom miatt gyakrabban találkozhatunk füstköddel.

Általánosságban elmondható, hogy a városokban leginkább a nagy gépjárműforgalmú, rossz szellőzésű területeknél fordul elő a magas légszennyezettség. „Budapest esetében a legszennyezettebb pontok (ahol mérőállomás van) a Kosztolányi Dezső tér, az Erzsébet tér, a Széna tér és a Honvéd telep. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a mérőpontokra és nem a területre vonatkozik, ugyanis egy nagyobb terület szennyezettsége nem állapítható meg ilyen egyértelműen, hiszen például a háttérszennyezés is jelentősen befolyásolja az értékeket” – hangsúlyozta a szakértő.

Légúti- és vérkeringési problémát okoz a légszennyezés
A füstköd összetevői amellett, hogy károsak az egészségre (leginkább a gyerekeket, időseket, légúti és keringési betegségben szenvedőket érinti), a növényeket is pusztítják, és az épületekre is káros hatással vannak. Lássuk röviden, honnan származnak, és milyen hatása van a téli szmog főbb alkotóelemeinek.

A szén-monoxid emberi tevékenység során elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, a kipufogógázból és a fűtésből származik. Egészségkárosító hatása abban áll, hogy a vérben lévő hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, amely az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. Emellett agykárosító hatása is ismert. A szén-monoxid mérgezés tünetei többek között a fejfájás, a nehéz légzés, a szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás.

A kén-dioxid szintén leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb ipari tevékenységből származik. Belélegezve a légúti nyálkahártyához kötődik, és mivel savas kémhatású, izgatja az orr- és a torok nyálkahártyáját. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, ezzel gátolja az oxigénfelvételt. Köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A kén-dioxid a levegő páratartalmával kénsavvá alakul, amely károsítja az élővilágot és az épületeket.

A téli szmog másik gyakori összetevője a szálló por legfőbb antropogén (emberi eredetű) forrásai a fosszilis tüzelőanyag és a biomassza égetés, a közúti közlekedés, poros utak, valamint például a bányászat, a cementgyártás és a kohászat. A szálló por esetében elsősorban a 10 mikron átmérőnél kisebb részecskéket (PM10) mérik. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját, és akár a tüdőhólyagokba is lejuthatnak. A por belégzése leginkább a légzőszervi betegekre jelent komoly veszélyt, de egészséges embereknél is csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A szálló por nem csak önmagában ártalmas, hanem a felületén megkötött mérgező anyagok (pl. nehézfémek), baktériumok, vírusok miatt is, hiszen azok így könnyen bejutnak a szervezetbe.

Halasszuk el a sétát, csavarjuk le a fűtést és ne üljünk autóba!
A légszennyezés esetén három küszöbértéket különböztetnek meg a jogszabályok. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték. A következő a tájékoztatási határérték, majd ezt követi a legmagasabb fokozat, a riasztási határérték. Határérték-túllépésről akkor beszélnek, ha valamelyik légszennyező anyag koncentrációja legalább két mérőállomáson három órán keresztül eléri, vagy meghaladja az előre meghatározott értéket. Az adatokat a KvVM által működtetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szolgáltatja.

Hatósági intézkedésekre leginkább csak a tájékoztatási határérték elérése esetén kerül sor (az egészségügyi határérték elérése esetén csak nagyon ritkán). Ezek az intézkedések leginkább a tájékoztatást és az önkéntes légszennyezőanyag-kibocsátás csökkentését jelentik. A hatóságok felhívják a lakosság figyelmét a füstköd okozta egészségügyi veszélyekre, és kérik a gépkocsihasználat mellőzését, a fűtés csökkentését.

Az ipari szereplőket (a határértéket túllépő anyagtól függően) felkérik a levegőszennyező tevékenységek csökkentésére. Ezek az intézkedések viszont nem kötelezőek, hanem önként vállalhatók, vagyis hatékonyságuk a lakosság és az ipari termelők jóindulatán és józan eszén múlik. Az intézkedések függnek attól, hogy melyik légszennyező anyag koncentrációja lépte túl a határértéket. Kén-dioxid és szálló por esetén főleg az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás korlátozása jelenthet megoldást, míg a szén-monoxid, nitrogén-dioxid vagy az ózon esetén a fűtés és a közlekedés során keletkező kibocsátás együttes csökkentése jelenthet megoldást.

Amennyiben a légszennyezés tovább nő, és eléri a riasztási küszöbértéket, már jóval drasztikusabb intézkedésre kerül sor. Ekkor a közintézményeknek és a lakosságnak kötelező csökkenteni a fűtését, úgy hogy a helyiségek hőmérséklete legfeljebb 18 Celsius fok lehet. Amennyiben a helyzet nem javul, további csökkentést rendelnek el. Mivel leginkább a gyerekek, az idősek valamint a betegek veszélyeztetettek, ilyenkor például az iskolák, óvodák nem tarthatnak kirándulást, hogy a gyerekek ne tartózkodjanak a szabadban.

Az ipari eredetű légszennyezés-kibocsátást 50 százalékkal kell csökkenteni. A benzinkutak a nap bizonyos szakaszában nem árulhatnak üzemanyagot. A riasztási szint esetén a forgalomkorlátozásban is már kötelező jellegű intézkedéseket hoznak. A pesti oldalon a Hungária körúton belül betiltják a gépjárműforgalmat, a budai oldalon ez a Margit körút, Krisztina körút, Alkotás utca és Budafoki út által határolt területen belül érvényes. Ezen a határon kívül eső fővárosi területen szintén forgalomkorlátozást vezetnek be, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyik nap a páros, másik nap a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek.